A repülőgép jégtelenítése azért szükséges, mert már egy vékony, alig látható dérréteg is megváltoztathatja a szárny körüli levegő áramlását. Az utas ebből általában csak annyit lát, hogy indulás előtt egy különleges jármű közelít a géphez, majd folyadékkal permetezi le a szárnyakat és a vezérsíkokat. Az egész elsőre túlzott óvatosságnak tűnhet, főleg akkor, ha nincs komoly havazás, és a futópálya is tisztának látszik. A repülésben viszont a szárny felületének állapota alapvető biztonsági kérdés. A szárny alakját úgy tervezték meg, hogy a körülötte áramló levegő megfelelő felhajtóerőt hozzon létre. A dér, a hó és a jég érdesebbé teszi ezt a felületet, megváltoztatja az áramlást, növelheti a légellenállást, csökkentheti a felhajtóerőt és ronthatja a repülőgép irányíthatóságát. Különösen felszálláskor számít minden eltérés, hiszen a gép alacsony magasságon, nagy tömeggel és pontosan meghatározott sebességekkel repül. A laza hó további problémát jelenthet. Felszállás közben elmozdulhat, ráfagyhat más felületekre, vagy bekerülhet olyan területekre, ahol akadályozhatja az érzékelők és mozgó alkatrészek működését. A jég a kormányfelületek mozgását, a hajtóművek levegőellátását és egyes mérőeszközök pontosságát is veszélyeztetheti. A repülőgép saját jégvédelmi rendszerei elsősorban a repülés közben kialakuló jegesedés kezelésére szolgálnak. Ezek nem teszik elfogadhatóvá, hogy a gép már szennyezett szárnyakkal kezdje meg a felszállást. A felszállás előtt ezért az úgynevezett tiszta repülőgép elvét követik: a biztonság szempontjából fontos külső felületeken nem maradhat olyan dér, hó, jég vagy latyak, amely veszélyeztetheti a repülést. A személyzet és a földi kiszolgálók az időjárás, a gép állapota és az előírt ellenőrzések alapján döntenek a kezelésről. Akkor is szükség lehet jégtelenítésre, ha a havazás már elállt. Az éjszaka lehűlt repülőgép felületén dér keletkezhet, a hideg szárnyon pedig a nedvesség akkor is megfagyhat, amikor a levegő hőmérséklete önmagában nem tűnik különösebben alacsonynak. A jégtelenítés tehát nem látványos téli extra. Egy pontosan szabályozott indulás előtti biztonsági eljárás.
Hogyan végzik a repülőgép jégtelenítését?
A jégtelenítést a repülőtér kialakításától és a helyi eljárásoktól függően a repülőgép állóhelyén vagy egy külön erre kijelölt területen végzik. Az erre szolgáló jégtelenítő járművek emelhető kezelőfülkével és irányítható permetezőberendezéssel rendelkeznek, így a személyzet eléri a szárnyakat, a vezérsíkokat és a gép más fontos külső felületeit. A pilóták, a földi kiszolgálók és a jégtelenítést végző csapat előre egyeztetik, milyen kezelésre van szükség. A folyamat alatt a repülőgép rendszereit az adott típus előírásainak megfelelően állítják be. A hajtóművek egyes helyszíneken működhetnek, más eljárásoknál leállított állapotban végzik a kezelést. Az utas ebből permetezési zajt, enyhe szagot, párát és az ablakon lefolyó színezett folyadékot érzékelhet. A jégtelenítés első feladata a már kialakult szennyeződés eltávolítása. Ehhez általában felmelegített, vízből és speciális jégtelenítő összetevőkből álló folyadékot használnak. A meleg és a permet mechanikai hatása fellazítja, megolvasztja és lemossa a jeget, a havat vagy a latyakot. Az ilyen, alacsonyabb viszkozitású folyadék gyorsan lefolyik a gép felületéről. Bizonyos időjárási helyzetekben ez önmagában elegendő lehet. Ha továbbra is hullik a hó, ónos csapadék érkezik, vagy újabb jegesedés várható, egy második kezelésre is szükség lehet. Ekkor sűrűbb, úgynevezett jégképződést késleltető folyadék kerül a megtisztított felületekre. Ez átmeneti védőréteget képez, és meghatározott ideig lassítja a dér, a hó vagy a jég újbóli megtapadását. Felszállás közben a gyorsuló légáramlás eltávolítja a folyadék nagy részét a szárnyról. A repülésben több folyadéktípust használnak, eltérő tulajdonságokkal és felhasználási feltételekkel. Az utasnak ezeket nem kell megjegyeznie. A lényeg az, hogy a személyzet az időjáráshoz, a repülőgéphez és a várható indulási időhöz igazítja a kezelést. A folyadék összetétele, hígítása, hőmérséklete és felviteli módja szabályozott. Az eljárás végén a jégtelenítést végző csapat tájékoztatja a pilótákat az alkalmazott kezelésről és annak befejezéséről. A pilóták ezekből az adatokból számítják ki, meddig nyújthat megfelelő védelmet a folyadék.
| Eljárás | Feladata | Mikor lehet rá szükség? |
|---|---|---|
| Jégtelenítés | Eltávolítja a már kialakult dér-, hó-, jég- vagy latyakréteget. | Ha a repülőgép fontos külső felületei szennyezettek. |
| Jégképződést késleltető kezelés | Átmenetileg csökkenti az újabb szennyeződés megtapadását. | Folyamatos csapadék vagy újbóli jegesedés veszélye esetén. |
| Egy lépésből álló kezelés | Egyetlen folyamatban tisztítja és meghatározott ideig védi a felületet. | Az időjárás és a helyi eljárás alapján. |
| Két lépésből álló kezelés | Az első folyadék tisztít, a második átmeneti védőréteget biztosít. | Tartós vagy erősebb téli csapadék idején. |
Meddig tart a jégtelenítő folyadék védelme?
A jégtelenítő kezelés védelme nem korlátlan ideig tart. A repülésben várakozási védelmi idővel számolnak, amely azt becsüli meg, hogy az alkalmazott folyadék az adott időjárási körülmények között meddig képes késleltetni a dér, a hó vagy a jég újbóli kialakulását. Ez az idő több tényezőtől függ. Számít a folyadék típusa és keverési aránya, a külső hőmérséklet, a csapadék fajtája, intenzitása, valamint a szél. Enyhe havazásban egy kezelés hosszabb védelmet adhat, erős hóban vagy ónos csapadékban jóval rövidebb idő állhat rendelkezésre. Bizonyos szélsőséges időjárási helyzeteknél a folyadék már nem biztosít megbízható időtartamot a felszállásig. A várakozási védelmi idő nem garancia. Inkább egy szakmai keret, amely alapján a pilóták megítélik, hogy a kezelés után rendelkezésre álló idő összeegyeztethető-e a gurulással és a várható felszállással. Az idő számítása az alkalmazott eljárás szerinti meghatározott pillanatban, jellemzően a végső folyadék felvitelének kezdetétől indul. Ez elsőre szigorúnak tűnhet, hiszen a permetezés még tart, az idő pedig már fogy. Ennek oka, hogy a felület védelmét a folyadék első érintkezésétől kezdve ugyanaz az időjárás terheli. Ha a repülőgép a jégtelenítés után hosszú felszállási sorba kerül, a személyzet figyeli, belefér-e még az indulás a számított időbe. Ha ez kétségessé válik, további ellenőrzésre vagy újabb kezelésre lehet szükség. A pilóták akkor is kérhetnek ismételt jégtelenítést, ha a számított idő még nem járt le, de a csapadék erősebbé válik, vagy a repülőgép felületének tisztasága bizonytalanná válik. Az utas számára az újbóli kezelés bosszantó lehet. A gép visszatérhet a jégtelenítő területre, újra sorba állhat, és a járat további késést gyűjthet. Ettől még a korábban elvégzett munka nem volt felesleges. A körülmények változtak, vagy az indulás a vártnál több időt vett igénybe. A régi védőrétegre sem lehet egyszerűen tetszőleges mennyiségű új folyadékot ráfújni. A felületet az előírt eljárás szerint kell kezelni, ami szükség esetén újabb tisztítást és új védőréteg felvitelét jelenti. A felszállási sor rövidítése sem írhatja felül a repülőgép felületének ellenőrzését. A jégtelenítés időzítése ezért szorosan kapcsolódik a futópálya forgalmához, a hóeltakarításhoz és a légiforgalmi irányításhoz. Téli időben a késés sokszor több egymásra épülő biztonsági feladat eredménye.
- A folyadék típusa: az eltérő összetételű folyadékok különböző ideig biztosíthatnak védelmet.
- Hőmérséklet: a hidegebb környezet befolyásolja a folyadék működését.
- Csapadék fajtája: a dér, a száraz hó, a nedves hó és az ónos csapadék eltérő terhelést jelent.
- Csapadék intenzitása: erősebb havazásban gyorsabban csökkenhet a védelmi idő.
- Indulási sor: a hosszabb gurulás és várakozás miatt lejárhat a rendelkezésre álló idő.
- Változó körülmények: romló időjárás vagy bizonytalan felületi állapot újabb kezelést tehet szükségessé.
A jégtelenítés után nem az a kérdés, hogy a repülőgépet már lefújták-e. A személyzetnek azt kell tudnia, hogy a szárny a felszállás pillanatában is megfelelő állapotban van-e.
Mit érzékel ebből az utas?
Utasként a jégtelenítésből általában a várakozást veszed észre először. Már mindenki elfoglalta a helyét, az ajtók bezáródtak, a gép mégsem indul közvetlenül a futópálya felé. A kapitány tájékoztathat arról, hogy a repülőgépet indulás előtt jégteleníteni kell. Ezután egy vagy több különleges jármű állhat a gép mellé. A kezelőfülkék felemelkednek, a permet pedig végighalad a szárnyakon és a farokrészen. Az ablakon lefolyó folyadék színezett lehet, a kabinban pedig rövid ideig szokatlan szag vagy pára is érzékelhető. A permetezés hangja, valamint a járművek közelsége teljesen természetes része a folyamatnak. A kezelés időtartama függ a repülőgép méretétől, a felületen lévő hó vagy jég mennyiségétől és az alkalmazott eljárástól. Ezután a gép gurulni kezdhet, vagy további indulási engedélyre várhat. Téli csúcsidőszakban sok járatnak egyszerre van szüksége jégtelenítésre, miközben a futópályákat és gurulóutakat is tisztítani kell. Emiatt a megszokottnál hosszabb késés alakulhat ki. A járatkövető alkalmazásban vagy a légitársaság rendszerében megjelenő indulási idő ilyenkor többször is módosulhat. Ha a védelmi idő a sorban állás alatt lejár, a repülőgép újabb kezelésre térhet vissza. Ez nem műszaki hiba, és nem jelenti azt sem, hogy az első jégtelenítést rosszul végezték el. A hó erősödhetett, a futópályát átmenetileg lezárhatták, vagy a felszállási sor haladhatott lassabban a vártnál. Utasként ilyen helyzetben tartsd bekapcsolva a biztonsági övedet, figyeld a személyzet közléseit, és számolj azzal, hogy a pontos indulási idő csak később válik ismertté. Átszállásos utazásnál a légitársaság alkalmazásában ellenőrizheted a csatlakozó járat aktuális adatait, de a fedélzeten hozott saját következtetések ritkán pontosabbak a személyzet információinál. A jégtelenítés miatti várakozás kellemetlen, főleg gyerekekkel vagy hosszú út előtt. Ettől még ez az egyik olyan késés, amelynél teljesen érthető a szakmai álláspont: a felszállás csak megfelelően tiszta felületekkel kezdődhet meg.
- Számíts arra, hogy téli időben a beszállás és a felszállás között hosszabb idő telhet el.
- Tarts a kézipoggyászban innivalót és a gyermekek számára szükséges, fedélzeten engedélyezett holmikat.
- Átszállásnál figyeld a csatlakozó járat friss adatait.
- Maradj a helyeden, ha a személyzet erre kér, mert a gép a kezelés után bármikor gurulni kezdhet.
- Újbóli jégtelenítés esetén készülj további várakozásra.
A repteresparkolo.hu szerint
Szerintünk télen különösen rossz döntés a lehető legszűkebbre tervezni a reptérre érkezést. Egy nyári, száraz napon működő időzítés havas reggelen könnyen széteshet. Lassabb lehet a közúti forgalom, több időt igényelhet az autó letakarítása, torlódás alakulhat ki a terminálnál, a repülőgépek pedig jégtelenítésre várhatnak. Ezek közül több tényezőt nem tudsz befolyásolni. Az indulásod első részét viszont előre rendezheted. Nézd meg, hogy a légitársaság mikorra javasolja a terminálra érkezést, majd számolj visszafelé. Hagyd meg az autóút, a parkolás, a csomagok kivétele, az autó átadása és a repülőtéri transzfer idejét. Rossz időben ehhez adj további tartalékot. Családdal vagy kisebb gyermekkel számolj a lassabb kiszállással, a téli ruhák elhelyezésével és azzal is, hogy több kézipoggyászt kell átnéznetek. A Repteres Parkoló Vecsésen, a Skandináv fatelep mögött található. Az Almáskert utcáról lekanyarodva, a fatelep bejárata előtt elhaladva érkeztek meg a parkolóhoz. Kollégáink a hét minden napján fogadnak. A parkoláshoz ingyenes repülőtéri transzfer tartozik, a területet pedig 24 órás kameraőrzés védi. A parkolási szabályzat része a kulcstárolás. Az autó kulcsának leadása tűzvédelmi okok miatt kötelező. Mielőtt átadod, vedd ki az utazáshoz szükséges iratokat, gyógyszereket, elektronikai eszközöket, melegebb ruhát és minden olyan tárgyat, amelyre a repülőút során szükséged lehet. Az áraink a teljes költséget tartalmazzák, még a reptéri behajtási díjat is. Nincs rejtett költség, amely csak a helyszínen vagy a transzfer során válik láthatóvá. Téli utazásnál már így is több bizonytalansággal találkozhatsz, ezért legalább a parkolás költsége és menete legyen előre egyértelmű. Határozott véleményünk, hogy egy jégtelenítés miatt összegyűlt késésen bosszankodni lehet, a kezelés szükségességét viszont nincs értelme megkérdőjelezni. A szárny felületének állapota fontosabb a menetrend néhány percénél. Az utazó felelőssége ehhez annyit hozzátenni, hogy időben elindul, előre foglal, és télen elfogadja: ugyanaz az út több időt kérhet.
Szakértő válaszol – FAQ
A jégtelenítés látványos folyamat, az utas számára mégis sok részlete rejtve marad. Kívülről nehéz megítélni, hogy mennyi dér vagy jég található a szárnyon, milyen folyadékot használnak, és meddig tarthat annak védelme. A döntést a pilóták és a földi szakemberek az aktuális időjárás, a repülőgép típusa, a felület állapota és az előírt eljárások alapján hozzák meg. Az sem szokatlan, ha két egymás mellett álló gép közül csak az egyiket kezelik, vagy eltérő ideig tart a permetezésük. Lehet különbség az érkezésük időpontjában, a felületek hőmérsékletében, a rajtuk lévő szennyeződésben és az indulásuk várható idejében. A folyadék védelmi ideje szintén változó, ezért egy korábban kezelt gép újabb permetezést kaphat. Téli utazás előtt érdemes ezekkel a lehetőségekkel együtt tervezni. Az időjárás az autóutat, a parkolást, a reptéri transzfert, a biztonsági ellenőrzést és a repülőgép indulását is lassíthatja. Az alábbi válaszok a jégtelenítéssel és a téli reptéri indulással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket tisztázzák.
Csak havazásban kell jégteleníteni a repülőgépet?
Nem. Dér, fagyott pára, ónos csapadék és korábban megolvadt, majd visszafagyott nedvesség miatt is szükség lehet kezelésre. A repülőgép felülete a környező levegőnél hidegebb lehet, ezért enyhébbnek tűnő időben is kialakulhat rajta jegesedés. A döntést a felületek tényleges állapota alapján hozzák meg.
Ugyanazt a folyadékot használják, mint az autók fagyállójánál?
A repülőgépek kezelésére kifejezetten erre a célra engedélyezett jégtelenítő és jégképződést késleltető folyadékokat használnak. Ezek összetétele, viszkozitása, hígítása és alkalmazási módja repülési előírásokhoz igazodik. A folyadéktípust az időjárás, a repülőgép és a szükséges védelmi idő alapján választják ki.
Miért kell néha kétszer jégteleníteni ugyanazt a gépet?
Az első kezelés után lejárhat a számított védelmi idő, erősödhet a csapadék, vagy hosszabbá válhat a felszállási sor. Újabb kezelésre akkor is szükség lehet, ha a személyzet már nem tudja egyértelműen igazolni a fontos felületek megfelelő állapotát. Ilyenkor az előírt folyamatot ismét végrehajtják.
A repülés közben is használják a földön felvitt folyadékot?
A földön alkalmazott kezelés fő feladata, hogy a repülőgép tiszta felületekkel kezdhesse meg a felszállást, és a gurulás idején átmeneti védelmet kapjon. Repülés közben a gép saját jégvédelmi rendszerei működnek. Ezek a repülőgép típusától függően meleg levegőt, elektromos fűtést vagy más megoldást használhatnak a fontos felületeken és érzékelőkön.
Mire figyeljek téli reptéri parkoló választásakor a magyar piacon?
A meghirdetett ár mellett nézd meg a teljes fizetendő összeget, a transzfer feltételeit, az autó őrzését és a kulcsleadás szabályát. A Repteres Parkoló árainál nincs rejtett költség, a reptéri behajtási díj is része a teljes árnak. A parkoláshoz ingyenes repülőtéri transzfer tartozik, a területet 24 órás kameraőrzés védi, a kulcstárolás pedig tűzvédelmi okok miatt kötelező. Téli időben a megszokottnál nagyobb időtartalékkal érkezz.
