Mi illik és mit nem illik egy repülőn?

Az egyik legérdekesebb helyzet az, amikor több órára be vagyunk zárva egy szűk térbe, idegenekkel körülvéve. A repülőn egészen másképp viselkedik az ember, mert minden érzet felerősödik: sokkal jobban észreveszed a szagokat, a hangokat, az érintéseket. A belső feszültség és az esetleges félelem is befolyásolhatja a viselkedést, ezért nem árt tudatosan figyelni a gesztusokra, a hangerőre, és persze arra, hogyan reagálsz mások tetteire. Pszichológusi szemszögből nézve az ilyen helyzetekben könnyebben eluralkodhat a szorongás vagy a frusztráció, ami egy apró, hétköznapi mozzanatot (például a gyerek sírását) extrém zavarónak érezhet. A 2019-es Journal of Environmental Psychology egyik felmérése szerint (Flight Anxiety and Social Reactions, 2019) a szűk tér és az idegenség gyakran fokozza a negatív érzelmeket, ha az utas nem készül fel rájuk tudatosan.

Ha a repülés hosszabb, akkor a komfortérzet nagyrészt azon múlik, sikerül-e egyfajta mini „buborékot” kialakítanod magad körül, amibe nem tolakodsz be mások privát szférájába. Ez azt jelenti, hogy bár a szomszédod valóban csak karnyújtásnyira van, mégsem teszel hirtelen mozdulatokat felé, nem lógatod át a térdedet vagy a könyöködet az ő területére. Ha dönthető az ülés háttámlája, akkor érdemes rákérdezni, zavarja-e őt, ha hátradőlsz, illetve a repülés azon szakaszában keresni a legalkalmasabb pillanatot, amikor a másik nem éppen laptopon dolgozik vagy eszik. A British Airways 2021-es belső utaselégedettségi jelentése szerint a leggyakoribb konfliktus az, hogy ki mennyire dönti hátra az ülését. Ez kis dolognak tűnhet, de roppant bosszantó, ha valaki hirtelen a nyakadba nyomja a támlát.

A csendnek és az illedelmes hangszintnek a repülés során különleges jelentősége van, hiszen a szűk térben minden hangerő erősödik. Ha kedveled a zenét, érdemes fülhallgatóval hallgatni, és figyelni arra, hogy mások se hallják kívülről. Az is előfordul, hogy valaki szeret beszélgetni, míg a másik pihenni szeretne. Gyakran a testbeszédből lehet rájönni, hogy egy ismeretlen nyitott-e a társalgásra, vagy épp fáradt és inkább magába fordulna. Közösségi lét során az egyik legfontosabb, hogy ne erőltess rá senkire semmit, és ha érzed, hogy valaki rövid válaszokkal reagál vagy lezárja a szemkontaktust, inkább tartsd tiszteletben az igényét. Egy 2022-es svéd idegenforgalmi pszichológiai kutatás (Stockholm Travel & Behavior Insights) arra hívja fel a figyelmet, hogy a túlzott kezdeményezés, a „kényszeres” beszélgetés stresszként csapódhat le az utasok 40%-ánál, főleg, ha tartanak a repüléstől.

Az étkezéssel kapcsolatban az a legjobb, ha mértéket tartasz, és próbálsz nem zavaró ételeket választani. Ha saját falatjaidat hozod, ügyelj rá, hogy erőteljes szagú vagy maszatolós ne legyen, mert a körülötted ülők biztosan érzékelni fogják. A fedélzeti személyzetnek nem feladata a „szobaszerviz” minden igény kielégítésére, ezért jól jön, ha magadnak is viszel egy palack vizet vagy egy apró rágcsálnivalót. Persze érdemes figyelni, hogy a légitársaság enged-e bármilyen folyadékot felvinni, illetve mekkora mennyiségben. A felszállás és leszállás alatti italos poharak zsonglőrködése és a hozzá kapcsolódó balesetek gyakoriak, ezért, ha lehet, én inkább felszállás előtt vagy a gép stabil útifázisában szoktam inni.

A testi higiéniával kapcsolatos kellemetlenségek a repülőn extrán kiütközhetnek, mert kevesebb helyed van, és könnyen megérzik a körülötted lévők, ha például túl erős parfümöt használsz, vagy nem cseréltél pólót. A kabinban keringetett levegő nem tesz jót a szagoknak, ezért fontos, hogy akár többször is felfrissítsd magad, de mellőzd a harsány illatfelhőt. Az sem árt, ha a fel- és leszállás közti időben, amikor lehet, legalább egy rövid sétát teszel a folyosón, mert jót tesz a keringésnek és csökkenti a vérrögképződés kockázatát (erről a Nemzetközi Repülési Egészségügyi Szervezet, az Aerospace Medical Association, 2018-as jelentése ír részletesen).

A vécéhasználat kapcsán sokan tanácstalanok: mikor illik, mennyit illik, hány percet tölthetsz bent. Szerintem a legfontosabb, hogy soha ne a felszállás vagy leszállás előtti percekben indulj el, mert ilyenkor a személyzet kéri, hogy ülj le és csatold be az övedet. Ha a repülési fázis engedi, nyugodtan kimehetsz, de igyekezz nem hosszú sorokat generálni. Ha mégis várnod kell, csendben állj a helyedre, ne bámulj be a másik utas privát szférájába, és ha lehetséges, ne túrd szét a folyosót a táskáddal. Minden ilyesmi apróságnak tűnhet, de a szociálpszichológia egyik alapelve, hogy a sok kicsi irritáció összeadódva stresszt okozhat. Például a Pszichológia és Légiutazás című 2021-es felmérés (Psychology & Air Travel, 2021) kimutatta, hogy a legtöbb panasz épp azért keletkezik, mert ezek az apró kellemetlenségek halmozódnak.

Ha kisgyerekkel utazol, a nyilvánvaló baba- vagy gyereksírás miatt gyakran előfordulhat, hogy többen megjegyzéseket tesznek vagy rosszallóan néznek. Pszichológiai szempontból ez egy olyan feszült szituáció, amiben mindkét fél stresszt él át: a szülő is, és a többi utas is. Fontos, hogy a szülő legyen felkészült. Ha lehetséges, adjon a gyereknek innivalót, rágcsát, amivel kicsit segít kiegyenlíteni a nyomásváltozást a fülében, és persze próbálja nyugtatni. A többieknek sem árt tudatosítani, hogy a szülő is megtesz minden tőle telhetőt, és a rosszindulatú megjegyzések csak tovább növelik a feszültséget. A nagyobb légitársaságok közül egyre többen rendelkeznek olyan eszközökkel, mint a gyerekülés vagy speciális higiéniai kiegészítők. Ha ezek elérhetők, a felszállás előtt érdemes jelezni, hogy szükséged lenne rájuk.

Összességében a légi utazásnál valójában nem teszünk mást, mint alkalmazkodunk a szoros és kontrollált körülményekhez. Ha ezt empatikusan tesszük, a közösség többi tagja is többnyire hasonló választ ad, és harmonikusabb lesz az egész repülési élmény. Aki ideges vagy épp fél a repüléstől, gyakran csak annyit vár a környezetétől, hogy ne fokozzák tovább a stresszt hangoskodással, kellemetlen szagokkal vagy tolakodó gesztusokkal. Persze te sem tudsz mindig mindenki kedvében járni, és bizony előfordulhatnak konfliktusok. Ilyenkor célszerűen a fedélzeti személyzethez fordulhatsz, ők képzettek abban, hogy miként kezeljék ezeket a feszültségeket. Mindez végső soron nem másról szól, mint arról, hogy a saját és mások komfortját is tiszteletben tartsd. Így a repülés kevesebb stresszt, és sokkal több pozitív élményt hoz majd neked is és mindenki másnak.

(Források:

Journal of Environmental Psychology, 2019, Flight Anxiety and Social Reactions

British Airways, 2021, Passenger Seat Discomfort Study

Stockholm Travel & Behavior Insights, 2022

Aerospace Medical Association, 2018, Guidelines on Passenger Mobility

Psychology & Air Travel, 2021)

Szólj hozzá!